Diferenças entre edições de "Revolusaun Kravu nian"

64 bytes adicionados ,  20h27min de 24 de Setembru de 2010
k
 
Durante besik tinan limanulu nia laran [[Portugál]] moris iha ditadura nia okos. Iha tinan [[1926]] nia laran militar sira, ne’ebé [[Costa Gomes]] maka ukun, hala’o ''golpe de Estado'' ida. La dun kleur [[António de Oliveira Salazar]] maka sai Ulun-Boot. Rejime foun ne’e bandu partidu polítiku sira, hala’o [[sensura]] ba livru ho jornál ne’ebé hakerek kona-ba buat hotu ne’ebé la kona sira-nia laran. Sira mós hatama ema ne’ebé ativista hasoru sira-nia rejime ba dadur, no halo deportasaun barak ba kolónia oioin. Porezemplu hanesan [[Manuel Carrascalão]] (maun-alin Carrascalão sira-nia aman), Arsénio José Filipe (Ramos Horta nia abó-mane) ho Francisco Horta (Ramos Horta nia aman), ne’ebé deportadu tiha mai [[Timór]]. Bainhira [[Funu Mundiál Daruak]] hotu tiha rejime ditadura sira iha rain seluk komesa lakon ho nasaun foun hahú mosu husi eks-kolónia. Maibé iha otas ne’ebá [[Portugál]] rain ida be kiak, atrazadu, no la iha buat ida ne’ebé muda.
[[ImageImajen:Hastear da bandeira da Guiné Bissau após o arrear da de Portugal.jpg|esquerda|200px|thumb|''[[Guerra do Ultramar]]'' sai influénsia maka'as ba militár atu deside hala'o revolusaun ne'e]]
Iha tinan [[1961]] nia laran funu hahú iha [[Angola]]. Tuirmai iha rain [[Mosambike]] ho [[Giné-Bisau]] mós mosu movimentu ne’ebé hasoru [[kolonializmu]] ho kilat. [[Salazar]] haruka soldadu barak atu bá funu iha [[Áfrika]], ninia rejime sei la fó ukun-rasik an. Iha [[Portugál]] ema barak komesa sai ba li’ur, ba rain hanesan [[Fransa]] no [[Alemaña]], balu halai husi funu, balu bá buka atu hala’o moris seluk tanba sira ki’ak. Estudante barabarak halo manifestasaun no sira mós organiza an atu hasoru [[faxizmu]]. Polísia rejime nian, naran [[P.I.D.E.]], hafuhu, hadadur no tortura ema. Sira uza métodu hanesan "tortura dukur nian": polísia sira hakilar, halo tarutu no baku ema dadur bainhira sira atu toba dukur; iha loron hirak nia laran ema ne’e komesa la tahan ona no sira sei hatán kuandu polísia litik sira. Iha ativista barak iha dadur-fatin hanesan [[Caxias]] ho [[Peniche]] iha [[Portugál]], no [[kampu-konsentrasaun]] ida iha [[Kabu Verde]] naran [[Tarrafál]]. Liberdade imprensa seidauk iha. Iha tinan [[1961]] governu bandu ''Jornal do Fundão'' durante fulan neen nia laran tanba jornál ne’e fó-hatene katak hakerek-na’in ida husi [[Angola]] naran [[Luandino Vieira]] foin manán Prémiu Boot husi Sociedade Portuguesa de Escritores (Klibur Hakerek-Na’in Portugés sira nian). Maski [[Luandino Vieira]] hakerek kapás, nia dadur hela tanba nia hakarak nia rain atu sai independente.
 
Iha tinan [[1968]] [[Salazar]] hetan asidente ida, no ulun-boot rejime nian hili ema seluk atu ukun [[Portugál]], maibé sira la dehan ba nia no – to’o nia mate iha [[1970]] – nia moras hela maibé nia sei hanoin nia maka kontinua ''Presidente do Conselho''. Mane ne’ebé foin sai na’i-ulun naran [[Marcello Caetano]], no povu portugés espera nia atu muda buat barak no lori nasaun ba [[demokrasia]]. Sira bolu tempu ne’e ''Primavera Marcelista'' (hasara ''Primavera de Praga'', bainhira ema [[Xekoslovákia]] buka atu lakon [[Komunizmu|ditadura komunista]] ne’ebé [[Uniaun Soviétika]] maka ukun), maibé la kleur ema haree katak uitoan de’it mak la hanesan uluk.
[[ImageImajen:Coruche mural 25 Abril.jpg|direita|270px|thumb|Pintura iha muru iha Portugál ho dedikatória ba ''25 de Abril'']]
Militár sira baruk funu iha [[Áfrika]] no sira hatene ona katak dalan atu remata funu la’ós militár maibé polítiku de’it. Kapitaun balu halibur malu iha klandestinidade atu prepara ''golpe de Estado'' hasoru rejime ditadura. Iha loron 25 fulan Abríl [[1974]], kalan boot liu uitoan tuku 24, [[rádiu]] ida tau [[múzika]] naran ''Grândola Vila Morena'', ne’ebé [[José Afonso]] mak hananu, hanesan sinál ba kuartél militar iha rain oioin iha [[Portugál]] nia laran, atu sai ba dalan atu hatún governu. Iha [[Lizboa]] tanke-gerra liu hakat sidade no balu para iha fatin ida naran Terreiro do Paço, ne’ebé iha ministériu oioin. Militár sira ne’e, kapitaun [[Salgueiro Maia]] mak ukun, no nia aten brani bainhira militár seluk to’o atu hasoru ''golpe de Estado'' ne’e no nia halo ema la raan-fakar no militár sira ne’ebé foin to’o mós hili atu hamutuk ho revolusionáriu sira. Depois nia maka hahú tesi lia kona-ba oin-sá maka [[Marcello Caetano]] bele rende an, iha Kuartél Carmo nian. Señora ida ne’ebé fa’an ai-funan iha dalan komesa tau ai-funan-kravu iha kilat sira-nia kanu, no hafoin soldadu barak mós tuir nia. Tanba ne’e maka mundu tomak bolu revolusaun portugés ne’e nu’udar "Revolução dos Cravos" (Revolusaun Kravu nian). 25 de Abril ne’e, ema sei hanoin ba nafatin hanesan revolusaun ida ne’ebé hala’o iha dame nia laran no hanesan loron ida ne’ebé loke odamatan ba [[liberdade]] no [[demokrasia]] iha [[Portugál]].
 
Husi deskrisaun sira ne’ebé kapás liu hotu kona-ba loron-25 fulan-Abríl, ida maka ida-ne’ebé ita bele hetan iha romanse ''Alexandra Alpha'' husi [[José Cardoso Pires]], ne’ebé ami inklui parte ida iha-ne’e:
 
''Sidade ne’e mosu nakonu no naroman daudaun. Ami hetan koluna militár sira-ne’ebé nabilan iha loro laran; no povu tuir kedas, povu barak, barak to’o la bele tama iha ami-nia matan, ema lubun wa’in ne’ebé sai husi nakukun laran, sai husi tinan limanulu ne’ebé nakonu de’it ho mate no haraik an, halai hela la hatene loos ba ne’ebé maibé konserteza ba LIBERDADE!''
 
[[CategoryKategoria:Portugál]]
 
[[ar:ثورة القرنفل]]
[[it:Rivoluzione dei garofani]]
[[ja:カーネーション革命]]
[[ka:მიხაკების რევოლუცია]]
[[ko:카네이션 혁명]]
[[nl:Anjerrevolutie]]
3 321

edições